Huawei: Lépéselőnyben maradtak az amerikaiak a chipgyártásban

A Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja, a Népszabadság a napokban közölte Ren Zhengfei, a Huawei alapítójának interjúját. A beszélgetésre az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és kereskedelmi tárgyalások új fordulójának idején került sor, melyet Londonban tartanak. A háttérben továbbra is éles verseny és kölcsönös korlátozások zajlanak a chipek és ritkaföldfémek területén: míg az Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezetett be, Kína stratégiai eszközként tekint ezekre a ritka nyersanyagokra.

Ren Zhengfei az interjúban nyíltan beszélt a Huawei helyzetéről, technológiai kihívásairól, valamint a Kína előtt álló lehetőségekről. Elismerte, hogy vállalatuk még mindig egy generációval lemarad az Egyesült Államokhoz képest a chipgyártás terén, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a nehézségek felett kell töprengeni, hanem kitartó munkával, lépésről lépésre kell haladni. Úgy véli, az amerikai kritikák eltúlozzák a Huawei teljesítményét, és a cég még nem rendelkezik akkora erővel, mint amilyennek beállítják.

A Huawei Ascend mesterségesintelligencia-chipekkel kapcsolatban Ren kiemelte, hogy az amerikai korlátozások ellenére Kínában sok sikeres chipgyártó működik, köztük a Huawei is. A vállalat alternatív megközelítésekkel próbálja leküzdeni a technológiai hátrányokat: matematikával pótolják a fizikai korlátokat, a Moore-törvénytől eltérő módszereket alkalmaznak, valamint csoportos számításokat vetnek be az egychipes megoldások helyett.

Kína számára Ren szerint elsősorban a közép- és alacsony szintű chipek terén kínálkoznak lehetőségek, különösen a vegyületi félvezetők piacán. Ugyanakkor rámutatott, hogy az oktatás, a tehetséggondozás és a szakemberek utánpótlása jelenti a legnagyobb kihívást. A szoftverfejlesztésben viszont előnyként említette, hogy a kódok és algoritmusok nincsenek külső korlátokhoz kötve. Véleménye szerint a jövőben Kínában több száz, akár ezer operációs rendszer születhet, amelyek különféle ipari, mezőgazdasági és egészségügyi ágazatokat támogatnak majd.

Ren Zhengfei kiemelt figyelmet szentelt az alapkutatás fontosságának. Úgy véli, hogy Kína csak akkor tud hosszú távon versenyképes maradni, ha erőteljesen befektet ebbe a területbe. Az alapkutatás hosszú évtizedekig tart, és hiányában nem építhető stabil technológiai fejlődés. Véleménye szerint az ország akkor is fizet az alapkutatásért, ha azt nem maga végzi, hiszen a külföldi technológiai termékek ára magában foglalja ezen kutatások költségeit.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban Ren úgy nyilatkozott, hogy az emberiség előtt álló utolsó nagy technológiai forradalom lehet, és fejlődése akár évszázadokig is eltarthat. Bizakodásának adott hangot, és hangsúlyozta, hogy Kína számos előnnyel rendelkezik ezen a téren: erős az energiahálózata, fejlett az információs infrastruktúrája, és a társadalom jelentős részét fiatalok alkotják, akik a nemzet jövőjét jelentik. Úgy véli, hogy a megfelelő klaszterezési és rétegzési technológiákkal a számítási teljesítmény már ma is elérheti a világ legmagasabb szintjét. Emellett bízik abban is, hogy a jövőben több ezer nyílt forráskódú szoftver szolgálja majd ki a társadalom változatos igényeit. 

Osszd meg ezt a cikket
Mi az a WhoFi?
A vezeték nélküli internet, vagyis a WiFi, ma már életünk szinte mindenütt jelenlévő, nélkülözhetetlen része. Arra használjuk, hogy eszközeinket a világhálóra csatlakoztassuk, kommunikáljunk és információt cseréljünk. Képzeljük el azonban, ha ugyanez a technológia, amely láthatatlanul szövi be otthonainkat és városainkat, képes lenne arra is, hogy kamerák nélkül, akár falakon keresztül is azonosítson és kövessen bennünket. Ez a gondolat nem a távoli jövő sci-fi forgatókönyve, hanem egy újonnan kifejlesztett technológia, a WhoFi valósága, amely a WiFi jelek egy eddig kiaknázatlan tulajdonságát használja fel. A helyzetet bonyolítja, hogy a „WhoFi” név egy teljesen más, közösségi célokat szolgáló szolgáltatást is takar, így a kifejezés hallatán fontos tisztázni, melyik jelentéséről van szó.
A Zen 5 ereje a professzionális és csúcskategóriás asztali gépekben
Az AMD a 2025 júliusában bemutatott Threadripper 9000 szériával ismételten bebizonyította, hogy a teljesítmény határait folyamatosan feszegetni kell, egy olyan kiélezett küzdelemben, ahol már nem csak az Intellel kell megküzdenie mint versenytárssal. Az új processzorcsalád nem csupán egy egyszerű frissítés; egy alapjaiban újraértelmezett platformot hoz el a professzionális munkaállomások és a kompromisszumokat nem ismerő csúcskategóriás (HEDT) asztali számítógépek piacán. A Zen 5 architektúrára épülő lapkák minden eddiginél több processzormagot, fejlettebb memóriatámogatást és hatalmas I/O sávszélességet kínálnak, új távlatokat nyitva a tartalomgyártók, mérnökök és adatszakértők számára.
Lassan éledezik Kína saját GPU ipara
A „7G” egy rövidítés, amely kínaiul szinte ugyanúgy hangzik, mint a „csoda” szó. Hogy ez pusztán egy ügyes marketingfogás vagy valóban technológiai jóslat, azt csak az idő dönti el. A Lisuan Technology által bemutatott 7G106 – belső nevén G100 – azonban kétségtelenül az első komoly próbálkozás arra, hogy Kína kilépjen az Nvidia és az AMD árnyékából. Nincs licencmegállapodás, nincs nyugati szellemi tulajdonra épülő támasz – egy teljesen saját fejlesztésű GPU, amelyet 6 nm-es DUV technológiával gyártanak egy olyan országban, amely most kezdi lerázni a nyugati technológiai export korlátait.
Felfokozott a várakozás GPT-5 megjelenése kapcsán, de mégis mire kell számítanunk?
Az OpenAI következő nyelvi modellje, a GPT-5, az elmúlt hónapok egyik legjobban várt technológiai fejlesztése lett. A GPT-4o és a speciális o1 modellek megjelenése után a figyelem most a következő generációs nyelvi modellre irányul, amely a pletykák és a vállalat vezetőinek elejtett megjegyzései szerint jelentős előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia képességeiben. De mit tudunk eddig, és mi az, ami csupán spekuláció?
Megéri a gyerekeknek az Amazon új Kindle Colorsoft Kids modelljére váltani?
A fekete-fehér kijelzők hosszú ideje meghatározzák az olvasási élményt, ám az Amazon új színes modellje új lehetőségeket nyit meg a gyerekek előtt. De valóban szükség van-e színes kijelzőre egy e-könyv-olvasóban? És megéri-e az árát az új technológia?
Kettős játszma a chipek körül
A mesterséges intelligencia globális fejlődésének egyik kulcsterülete a csúcstechnológiás chipek gyártása és exportja. Az utóbbi években az Egyesült Államok és Kína között ezen a területen egyre inkább kibontakozó versengés nem csupán technológiai, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. A közelmúltban az amerikai kormány részben feloldotta a korábban bevezetett korlátozásokat az NVIDIA által gyártott H20 típusú AI-chipek kínai exportjára vonatkozóan. Bár ez a döntés első ránézésre enyhülésnek tűnhet a technológiai blokád szorításában, valójában jóval árnyaltabb képet mutat.