Megkezdődött a stablecoin forradalom

A Stripe megkezdte a fejlett világon kívüli országokban a stablecoin alapú fizetések tesztelését. A kezdeményezést a Bridge stablecoin platform felvásárlása előzte meg, amelyet a Coinbase korábbi vezetői Zach Abrams és Sean Yu alapítottak. A Stripe által alkalmazott stablecoin a dollár értékéhez van rögzítve, és elsősorban olyan vállalkozások számára kívánják megkönnyíteni a kifizetéseket vele, amelyek olyan országokban működnek, ahol a nemzeti valuta árfolyamának erős ingadozása, vagy egyéb infrastrukturális okok miatt a hagyományos valutákban való pénz mozgás rendkívül költséges.

A Stripe-ot még 2010-ben alapította egy amerikai testvérpár Patrick és John Collison, azzal a céllal, hogy vállalkozások számára megkönnyítse az online kifizetéseket. Azóta számos webáruház, egyéb webes kisvállalkozás integrálta a megoldásukat, annak rendkívül egyszerűen integrálhatósága miatt és használják az online vásárlások lebonyolítására. Az évek során számos pénzügyi terméket fejlesztettek ki, de ez idáig ragaszkodtak a hagyományos valuták használatához, így a mostani lépés mindenképpen mérföldkőnek számít különös tekintettel arra, hogy rendkívül kiterjedt ügyfélkörrel rendelkeznek.

Ugyanakkor a lépés nem tekinthető egyedinek, más hasonló vállalatok köztük a PayPal és a Ripple is hasonló lépésre szánta el magát, így a fintech szektorban a következő néhány évben a stablecoinok elterjedése meghatározó trend lehet, elősegítve a blokklánc alapú technológiák szélesebb körű elterjedését. A Citigroup prognózisa szerint, ha a szabályozási környezet megteremti a kereteket, a dollárhoz kötött stabilcoinok piaca 2030-ra akár 3700 milliárd dollárra nőhet a jelenlegi 237 milliárd dollárról​. Ebben a környezetben a stabilcoinok olyan áttörő szerepet játszhatnak, mint amilyet a mesterséges intelligencia világában a ChatGPT hozott​. 

Osszd meg ezt a cikket
QnodeOS az első kvantum operációs rendszer
A kvantumhálózatok eddig elérhetetlenül bonyolultnak tűntek a fejlesztők számára, hiszen minden hardvertípushoz külön szoftverréteg készült. Március közepén azonban a Quantum Internet Alliance (QIA) kutatócsoportja bejelentette a QNodeOS névre keresztelt kvantumoperációs rendszert, amely – a klasszikus világ operációs rendszereihez hasonlóan – elrejti a hardver alacsony szintű részleteit, és lehetővé teszi a magasabb szintű alkalmazások fejlesztését különböző kvantumprocesszorokon. Az első bemutatót a Nature online kiadványa közölte 2025. március 12-én, és azóta a QNodeOS gyorsan a kvantumhálózati kutatások középpontjába került.
Az OpenAI megvenné a Chrome böngészőt
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) 2024 augusztusában indított antitröszt pert a Google ellen. A per során jogerős megállapítást nyert, hogy a Google jogellenes monopóliumot tart fenn az online keresőpiacon. A bírói ítélet szerint a Google piaci részesedése az általános keresőszolgáltatások terén eléri a 89,2 százalékot, míg mobil eszközökön 94,9 százalékot, ami alátámasztja a monopóliumra vonatkozó megállapításokat. A döntés nyomán verseny-helyreállítási intézkedéseket írtak elő.
Bajban az Apple a mesterséges intelligencia fejlesztések terén?
Trump vámjainak hatására úgy tűnik egyre több gonddal kell az Apple-nek megküzdenie. Ennek egyik oka, hogy a vámokon túl, amik eléggé megtépázták az Apple részvényeit, belső konfliktusok is vannak, különösen az AI integrációért felelős részlegnél. Tripp Mickle a The New Yourk Times újságírója egyenesen arról ír, hogy az Apple nem képes semmilyen új innovatív dologgal előrukkolni mostanában. Bár ez valószínűleg nincs így, hiszen hosszas huzavona után az Apple Intelligence-t végül sikerült elindítania a cégnek, de az kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia területén vannak lemaradásai a versenytársakhoz képest.
Az OpenAI mesterséges intelligenciával működő webböngészőt tervez
Az OpenAI állítólag egy mesterséges intelligencia (AI) által működtetett natív webböngésző fejlesztését tervezi.