Megkezdődött a stablecoin forradalom

A Stripe megkezdte a fejlett világon kívüli országokban a stablecoin alapú fizetések tesztelését. A kezdeményezést a Bridge stablecoin platform felvásárlása előzte meg, amelyet a Coinbase korábbi vezetői Zach Abrams és Sean Yu alapítottak. A Stripe által alkalmazott stablecoin a dollár értékéhez van rögzítve, és elsősorban olyan vállalkozások számára kívánják megkönnyíteni a kifizetéseket vele, amelyek olyan országokban működnek, ahol a nemzeti valuta árfolyamának erős ingadozása, vagy egyéb infrastrukturális okok miatt a hagyományos valutákban való pénz mozgás rendkívül költséges.

A Stripe-ot még 2010-ben alapította egy amerikai testvérpár Patrick és John Collison, azzal a céllal, hogy vállalkozások számára megkönnyítse az online kifizetéseket. Azóta számos webáruház, egyéb webes kisvállalkozás integrálta a megoldásukat, annak rendkívül egyszerűen integrálhatósága miatt és használják az online vásárlások lebonyolítására. Az évek során számos pénzügyi terméket fejlesztettek ki, de ez idáig ragaszkodtak a hagyományos valuták használatához, így a mostani lépés mindenképpen mérföldkőnek számít különös tekintettel arra, hogy rendkívül kiterjedt ügyfélkörrel rendelkeznek.

Ugyanakkor a lépés nem tekinthető egyedinek, más hasonló vállalatok köztük a PayPal és a Ripple is hasonló lépésre szánta el magát, így a fintech szektorban a következő néhány évben a stablecoinok elterjedése meghatározó trend lehet, elősegítve a blokklánc alapú technológiák szélesebb körű elterjedését. A Citigroup prognózisa szerint, ha a szabályozási környezet megteremti a kereteket, a dollárhoz kötött stabilcoinok piaca 2030-ra akár 3700 milliárd dollárra nőhet a jelenlegi 237 milliárd dollárról​. Ebben a környezetben a stabilcoinok olyan áttörő szerepet játszhatnak, mint amilyet a mesterséges intelligencia világában a ChatGPT hozott​. 

Osszd meg ezt a cikket
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
Milyen böngészőt készít az OpenAI – és miért érdemes odafigyelni rá?
Az internetes böngészők évtizedek óta ugyanarra az alaplogikára épülnek: a felhasználó beírja, amit keres, majd linkeket követve, oldalak között navigálva próbál eljutni a kívánt információig vagy szolgáltatáshoz.
A mesterséges intelligencia hajnala
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, egy friss beszélgetés során mélyreható betekintést nyújtott a mesterséges intelligencia (MI) jövőjébe, az OpenAI alapításának kihívásaiba és az általa elképzelt robbanásszerű fejlődésbe. Elmélkedései nem csupán technológiai víziónk határait feszegetik, hanem azt is megmutatják, miként változhat meg alapjaiban a munkánk, a mindennapjaink és a társadalmunk
Az OpenAI megvenné a Chrome böngészőt
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) 2024 augusztusában indított antitröszt pert a Google ellen. A per során jogerős megállapítást nyert, hogy a Google jogellenes monopóliumot tart fenn az online keresőpiacon. A bírói ítélet szerint a Google piaci részesedése az általános keresőszolgáltatások terén eléri a 89,2 százalékot, míg mobil eszközökön 94,9 százalékot, ami alátámasztja a monopóliumra vonatkozó megállapításokat. A döntés nyomán verseny-helyreállítási intézkedéseket írtak elő.
Az OpenAI mesterséges intelligenciával működő webböngészőt tervez
Az OpenAI állítólag egy mesterséges intelligencia (AI) által működtetett natív webböngésző fejlesztését tervezi.