A két pólusúvá váló világ az AI ökoszisztémát is kettészakította

A Huawei 2025 tavaszán hivatalosan is megkezdte az Ascend 910C mesterséges intelligencia–chip tömeges kiszállítását kínai ügyfeleinek, amellyel a vállalat célja, hogy betöltse az amerikai exportkorlátozások által keletkezett űrt az AI chippek piacán. Az Ascend 910C nem egy teljesen új fejlesztés: két korábbi, Ascend 910B lapkát integrál egyetlen modulba, kihasználva a Huawei saját Da Vinci architektúráját és a chiplet-technológia előnyeit. A duál-chip kialakítás révén elérhető számítási teljesítmény MB16/FP16 pontossággal mintegy 780–800 TFLOPS, míg a memória­sávszélesség 3,2 TB/s körül alakul.

Gyártási szempontból a 910C hibrid stratégiát alkalmaz: az SMIC második generációs 7 nm-es (N+2) eljárása mellett felhasználja a 2019 előtti amerikai szankciók előtt felhalmozott, TSMC-től származó 7 nm-es wafer-készleteket. A chip 310 W körüli fogyasztása némileg meghaladja az Nvidia H100 300 W-os értékét, ám a teljesítmény-energiahatékonyság tekintetében így is versenyképes riválisnak számít.

Teljesítmény terén a 910C leginkább következtetési (inference) feladatokban mutatja meg erősségét: független vizsgálatok szerint a H100-as GPU inferencia-sebességének mintegy 60 %-át produkálja, miközben a dedikált CUNN-kernel optimalizálások segítségével ez az arány tovább javítható. A nagyobb méretű modellképzés (training) esetén azonban a die-to-die sávszélesség korlátai – több tízszer alacsonyabb érték a H100-hoz képest – és a viszonylag fiatal ökoszisztéma miatt az Nvidia legfejlettebb chippjei továbbra is hatékonyabb hardveres megoldásoknak számítanak.

Az Ascend 910C szoftveres támogatottsága több ismert keretrendszerre kiterjed: natív MindSpore-támogatáson túl TensorFlow és PyTorch kompatibilitást is kínál, továbbá speciális eszközök segítik az áttérést az Nvidia-ról (például a DeepSeek automatizált CUDA→CUNN konverziós megoldása). Ez lehetővé teszi, hogy a kínai felhőszolgáltatók és kutatóintézetek viszonylag zökkenőmentesen integrálják a 910C lapkákat meglévő munkafolyamataikba.

Piaci szempontból a Huawei tömeges szállításai – az első tételek áprilisban érkeztek, a teljes körű kiszállítás májusban indult – azt valószínűsítik, hogy 2025 végére a kínai csúcskategóriás AI-chipek piacának 60–70 %-át fedheti le. A vállalat állítólag 1,4 millió darabos megrendelést kötött, egységenként mintegy 28 000 USD áron, ami gyakorlatilag megegyezik az Nvidia H100 árszintjével.

A geopolitikai környezet valamint az amerikai szankciók ösztönzik a kínai félvezető ipar egyre nagyobb önállóságát. A tiltások nem állították meg, hanem felgyorsították a hazai innovációt, mivel az exportkorlátozások arra kényszerítik a kínai cégeket, hogy egyre inkább hazai forrásokra és beszállítókra támaszkodjanak, ami hosszabb távon csökkentheti a nyugati technológiától való függőséget.

Ugyanakkor az Nvidia globális dominanciája nem bomlik fel egyik pillanatról a másikra: a H100-as GPU-k továbbra is a nagy méretű modellképzések referenciapontjai, és a nyugati piacon az Nvidia-tól való elfordulás aligha várható rövid távon. A 910C sikeres piacra vitele azonban kézzelfogható példája annak, hogy a technológiai versengés kettéválaszthatja a globális AI-ökoszisztémát: egy nyugati, Nvidia-központú és egy kínai, Huawei-alapú ágra. A következő generációs Ascend 920 pedig már most arra utal, hogy a vállalat nem áll meg a 910C-nél, és a verseny még csak most kezdődik. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
A Micron 9650-el megérkezett a világ első megvásárolható PCIe 6.0 SSD-je
A mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika korában az adatok sebessége kulcsfontosságúvá vált. Ebben a folyamatosan gyorsuló digitális világban a Micron egy olyan technológiai ugrást jelentett be, amely újradefiniálja az adatközponti tárolásról alkotott képünket. Bemutatkozott a Micron 9650, a világ első PCIe 6.0 interfésszel rendelkező SSD-je, amely nem csupán egy újabb termék a piacon, hanem egy új korszak hírnöke a szerveroldali adattárolásban, páratlan sebességet és hatékonyságot ígérve.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.