A két pólusúvá váló világ az AI ökoszisztémát is kettészakította

A Huawei 2025 tavaszán hivatalosan is megkezdte az Ascend 910C mesterséges intelligencia–chip tömeges kiszállítását kínai ügyfeleinek, amellyel a vállalat célja, hogy betöltse az amerikai exportkorlátozások által keletkezett űrt az AI chippek piacán. Az Ascend 910C nem egy teljesen új fejlesztés: két korábbi, Ascend 910B lapkát integrál egyetlen modulba, kihasználva a Huawei saját Da Vinci architektúráját és a chiplet-technológia előnyeit. A duál-chip kialakítás révén elérhető számítási teljesítmény MB16/FP16 pontossággal mintegy 780–800 TFLOPS, míg a memória­sávszélesség 3,2 TB/s körül alakul.

Gyártási szempontból a 910C hibrid stratégiát alkalmaz: az SMIC második generációs 7 nm-es (N+2) eljárása mellett felhasználja a 2019 előtti amerikai szankciók előtt felhalmozott, TSMC-től származó 7 nm-es wafer-készleteket. A chip 310 W körüli fogyasztása némileg meghaladja az Nvidia H100 300 W-os értékét, ám a teljesítmény-energiahatékonyság tekintetében így is versenyképes riválisnak számít.

Teljesítmény terén a 910C leginkább következtetési (inference) feladatokban mutatja meg erősségét: független vizsgálatok szerint a H100-as GPU inferencia-sebességének mintegy 60 %-át produkálja, miközben a dedikált CUNN-kernel optimalizálások segítségével ez az arány tovább javítható. A nagyobb méretű modellképzés (training) esetén azonban a die-to-die sávszélesség korlátai – több tízszer alacsonyabb érték a H100-hoz képest – és a viszonylag fiatal ökoszisztéma miatt az Nvidia legfejlettebb chippjei továbbra is hatékonyabb hardveres megoldásoknak számítanak.

Az Ascend 910C szoftveres támogatottsága több ismert keretrendszerre kiterjed: natív MindSpore-támogatáson túl TensorFlow és PyTorch kompatibilitást is kínál, továbbá speciális eszközök segítik az áttérést az Nvidia-ról (például a DeepSeek automatizált CUDA→CUNN konverziós megoldása). Ez lehetővé teszi, hogy a kínai felhőszolgáltatók és kutatóintézetek viszonylag zökkenőmentesen integrálják a 910C lapkákat meglévő munkafolyamataikba.

Piaci szempontból a Huawei tömeges szállításai – az első tételek áprilisban érkeztek, a teljes körű kiszállítás májusban indult – azt valószínűsítik, hogy 2025 végére a kínai csúcskategóriás AI-chipek piacának 60–70 %-át fedheti le. A vállalat állítólag 1,4 millió darabos megrendelést kötött, egységenként mintegy 28 000 USD áron, ami gyakorlatilag megegyezik az Nvidia H100 árszintjével.

A geopolitikai környezet valamint az amerikai szankciók ösztönzik a kínai félvezető ipar egyre nagyobb önállóságát. A tiltások nem állították meg, hanem felgyorsították a hazai innovációt, mivel az exportkorlátozások arra kényszerítik a kínai cégeket, hogy egyre inkább hazai forrásokra és beszállítókra támaszkodjanak, ami hosszabb távon csökkentheti a nyugati technológiától való függőséget.

Ugyanakkor az Nvidia globális dominanciája nem bomlik fel egyik pillanatról a másikra: a H100-as GPU-k továbbra is a nagy méretű modellképzések referenciapontjai, és a nyugati piacon az Nvidia-tól való elfordulás aligha várható rövid távon. A 910C sikeres piacra vitele azonban kézzelfogható példája annak, hogy a technológiai versengés kettéválaszthatja a globális AI-ökoszisztémát: egy nyugati, Nvidia-központú és egy kínai, Huawei-alapú ágra. A következő generációs Ascend 920 pedig már most arra utal, hogy a vállalat nem áll meg a 910C-nél, és a verseny még csak most kezdődik. 

Osszd meg ezt a cikket
Az OpenAI megvenné a Chrome böngészőt
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) 2024 augusztusában indított antitröszt pert a Google ellen. A per során jogerős megállapítást nyert, hogy a Google jogellenes monopóliumot tart fenn az online keresőpiacon. A bírói ítélet szerint a Google piaci részesedése az általános keresőszolgáltatások terén eléri a 89,2 százalékot, míg mobil eszközökön 94,9 százalékot, ami alátámasztja a monopóliumra vonatkozó megállapításokat. A döntés nyomán verseny-helyreállítási intézkedéseket írtak elő.
 A Google bemutatta az Agent2Agent (A2A) nyílt forráskódú protokollt
Jensen Huang (az NVIDIA CEO-ja) nemrégiben elmondott beszédében a mesterséges intelligencia fejlődését több szakaszra osztotta és a jelenlegi szakaszra az Agentic AI korszakaként hivatkozott. Bár előadásában már a főként a következő szakaszra fókuszált a fizikai AI korszakára, nem szabad elfelejtenünk, hogy az Agentic AI korszaka is még csak idén indult el, így annak kifejlett érett formáját nem láthattuk. Hogy milyen lesz majd ez a fejlettebb forma abba enged betekintést a Google legújabb bejelentése amelyben bemutatták a nyílt forráskódú Agener2Agent protokollt. A protokoll célja, hogy hidat képezzen a különböző platformok, keretrendszerek és gyártók által létrehozott MI ágensek között, elősegítve ezzel a zökkenőmentes kommunikációt és együttműködést.
Bajban az Apple a mesterséges intelligencia fejlesztések terén?
Trump vámjainak hatására úgy tűnik egyre több gonddal kell az Apple-nek megküzdenie. Ennek egyik oka, hogy a vámokon túl, amik eléggé megtépázták az Apple részvényeit, belső konfliktusok is vannak, különösen az AI integrációért felelős részlegnél. Tripp Mickle a The New Yourk Times újságírója egyenesen arról ír, hogy az Apple nem képes semmilyen új innovatív dologgal előrukkolni mostanában. Bár ez valószínűleg nincs így, hiszen hosszas huzavona után az Apple Intelligence-t végül sikerült elindítania a cégnek, de az kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia területén vannak lemaradásai a versenytársakhoz képest.
Új együttműködés a Netflix és az OpenAI között
A Netflix nemrégiben kezdte el tesztelni az új, mesterséges intelligencia alapú keresési funkciót, amely az OpenAI technológiáját használja a tartalomkeresés javítására. Ez a funkció jelentős változást jelent a hagyományos keresési módszerekhez képest, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy filmeket és tévéműsorokat találjanak konkrét kifejezések, például hangulatuk vagy szituációs preferenciáik alapján, nem pedig csak címek, műfajok vagy színésznevek alapján.