Japán a digitális jen bevezetésén gondolkodik, ami egy olyan digitális valuta lenne, amelyet a betétekhez hasonlóan, az egyéni felhasználókhoz kötve lehetne használni. Ennek bevezetése számos előnnyel járna, különösen az adatok felhasználása terén.
A digitális jen használata során az átutalásokat végző intézmények várhatóan marketing elemzésekre és egyéb célokra is felhasználnák a felhasználók adatait. Emellett a Pénzügyminisztérium szerint a felhasználói információk a „közérdekű követelmények” teljesítésére is szolgálnának, mint például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem (AML/CFT) és a jogosulatlan felhasználás nyomon követhetősége.
A személyes adatok felhasználása során a Japán Központi Bank kiemelten foglalkozik az adatvédelmet biztosító technológiákkal, amelyeket összefoglalóan PETs (Privacy-Enhancing Technologies) néven emlegetnek. Natsuki Tsuda, a Pénzügyminisztérium kincstári irodájának igazgatója és a digitális valuta tervezéséért felelős tisztviselője szerint a PETs az adatvédelem hatékony eszköze.
A PETs-hez tartozik például a „federált tanulás”, amely lehetővé teszi a gépi tanulást anélkül, hogy több intézmény ügyféladatait egy központi helyre kellene gyűjteni. Ez a technológia hasznos lehet a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tranzakciók AI-alapú ellenőrzésében, valamint több vállalkozás közös AI-modellek fejlesztésében. Egy másik PETs technológia, a „szintetikus adatgenerálás” lehetővé teszi az adatok elemzését úgy, hogy megőrizze az eredeti adatok statisztikai jellemzőit, anélkül, hogy közvetlenül kezelné az ügyféladatokat. Ez különösen hasznos, amikor az átutalásokat végző intézmények marketing elemzésekre használják fel az ügyféladatokat.
A PETs bevezetését a Személyes Adatvédelmi Törvény várható felülvizsgálata is támogatja, amely 2025 őszén vagy 2026 tavaszán léphet életbe. Az adatvédelmi törekvéseknek némileg ellentmond az, hogy fontolóra veszik azt a javaslatot, amely lehetővé tenné a személyes adatok harmadik felek részére történő átadását az egyén beleegyezése nélkül, valamint a nyilvánosan hozzáférhető érzékeny személyes adatok megszerzését, feltéve, hogy azokat kizárólag statisztikai információk, beleértve az AI-modellek létrehozására használják. A PETs várhatóan hatékonyan segíti majd a felülvizsgált szabályozásnak megfelelő irányítás kialakítását.
Fontos megjegyezni, hogy a PETs pénzügyi ágazatban történő alkalmazása jelenleg még kísérleti fázisban van. Ennek oka, hogy nincsenek nyilvános iránymutatások a technológia biztonságosságáról vagy bevezetéséről, sem iparági szövetségi szabályok. Ez megnehezíti a vállalkozások számára annak felmérését, hogy a bevezetésből elvárható-e a kívánt hatás. Wakamata szerint nem az egyes pénzintézeteknek kellene egyénileg bevezetniük a PETs-t, hanem iparági szintű, együttműködési kezdeményezésként kellene kezelni.
